Vác labdarúgásának rövid története
(Tóth Boldizsár írása és Vác VLSE forrásai alapján)

 

A régmúlt…
A Vác 1899 júniusában alakult, de hivatalosan csak 1899 november 28-án lett bejegyezve. nagyon kevés vidéki klub indult útjára már a XIX. században és a legendás pesti csapatok egy része is csak később kezdett barátkozni a labdával. A foci bár szerepel az első 5 szakosztály közt, első meccsüket csak 1904-ben játszották, szervezett bajnokságban pedig csak 1912-től szerepeltek és rögtön nyertek is. A labdarúgó szakosztály létrejöttével egy időben pályaépítésbe is kezdtek, s a játéktér 1904. májusában el is készült, mégpedig a Duna túloldalán (jobb oldalán), a Pokol csárda mögötti erdőben, ahol 17 sornyi fát áldoztak fel a cél érdekében.  A Vác első hivatalos mérkőzését 1904. május 24-én játszotta a Műegyetem csapatával, az összecsapás a fővárosiak 3-0-as sikerével végződött. Az első évtizedekben többnyire a másodosztályban szerepeltek, több ízben bajnoki címet is szereztek ezen a szinten (1913, 1920, 1921, 1924, 1937, 1945, 1946). Közben azért tiszteletüket tették alsóbb vonalakban is. Másodosztályú bajnoki címeik jogosították őket arra is, hogy a pest-vidéki kerületi bajnokság rájátszásába bekapcsolódjanak, itt azonban kevés sikert értek el. Az 1950-es években a második vonalban küzdött a klub, majd az 1961-es kiesést követően átmenetileg eltűnt Vác az ország futballtérképéről. A gárda a harmad- és negyed osztályban vitézkedett, sőt egy évre még az ötöd osztályban is megmutatta magát. Ebben a sikertelenebb időszakban is akad azért néhány említésre méltó momentum: egy ötöd osztályú aranyérem (1965), valamint két negyedosztályú bajnoki cím (1970, 1971). 1967-re a régi Pokol Csárda mögötti pálya helyett megépült a ma is használt Ligeti Stadion, melynek pályaavató mérkőzésén a magyar válogatott 5-1-re verte a váci alakulatot.

 

 

 

 

1970-1980 1977-ben egy harmadosztályú bajnoki címmel foglalta el ismét helyét a Váci FC a másodosztályban. A következő években a középmezőnyben tudott megkapaszkodni a csapat, miközben a Váci Izzó beolvadásával ismét változott a klub neve és struktúrája (1980). 1982-ben az átszervezések miatt két évre távozott a csapat a másodosztályból, azonban Both József vezetésével már 1984-ben egy bajnoki címmel tért oda vissza. Ezzel vette kezdetét a váci futball történetének legsikeresebb korszaka. 1985-ben bronz, majd 1987-ben ezüstérmet nyert a csapat a második vonalban. -1990-es évek

 

Az utóbbi eredménynek köszönhetően 1987 őszén első pest-megyei csapatként megkezdhette szereplését az NB I-ben, ahol 13 évet töltött el. Ebben az időben állt a csapat mellé támogatóként a Samsung, mely évekig biztosította az első osztályú szereplés biztos anyagi hátterét. Az ismételt bennmaradásokat követően az első jelentősebb eredmény egy negyedik helyezés volt (1991), majd 1992-ben már ezüst éremig jutott a csapat. A következő idényben egy újabb bajnoki ezüst érem következett, majd 1994-ben elérte a váci futball legnagyobb eredményét: a Vác FC magyar bajnok lett 46 ponttal.
Élcsapatként azonban nem kellett sokáig számolni az erőn felül teljesítő alakulattal, a következő évek ismét a kiesés elleni küzdelemmel teltek, az első 10 közé többé már nem sikerült bejutni. Ebben az évtizedben három magyar-kupa döntőt is játszott a Vác, győznie azonban egyszer sem sikerült. Az első nemzetközi szereplés az akkorra már presztízsét vesztett Mitropa-kupán jutott a Vácnak: Pisában, Olaszországban vettek részt a hatcsapatos megmérettetésen. 1991. őszén az UEFA-kupában szerepelhetett a Vác: a Dinamó Moszkvát odahaza 1-0 arányban sikerült legyőzni, az orosz fővárosban azonban már 4-1-es vereség lett a vége. A második kanyarban a Benficát hozta a Vác útjába a sorsolás, Liszabonban 5-1-re győztek a portugálok, Vácon pedig 1-0-ra nyertek. Magyar bajnokként 1994. őszén a Bajnokok Ligája selejtezőjében is szerencsét próbálhatott a Vác: a Paris Saint Germain 3-0 és 2-1 arányban verte a magyar bajnokot. A nemzetközi szempontból is rendkívül eseménydús éveket 1995-ben egy rövid KEK szereplés zárta: a macedón Silex 3-1, 1-1 eredményekkel búcsúztatta a váciakat.
Három nézőcsúcsot tartanak számon, mint váci nézőcsúcsot:

  • 1990-ben a Fradi vendégjátékát,
  • 1986.ban a feljutás idején egy Salgótarján elleni másodosztályú bajnokit,
  • 1982-ben pedig egy magyar-szovjet öregfiúk válogatott mérkőzést.

A sikerek, a növekvő érdeklődés és a nemzetközi szereplés infrastrukturális fejlesztéseket is hozott: 1993-ban eredményjelző táblát szereltek fel a stadionban, két évvel később pedig a Fradi elleni kupadöntő előtt bevezették a világítást és tv közvetítői állást is létesítettek. A világítást felavató mérkőzésen a Vác FC 8-0-ra legyőzte az olimpiai válogatottat. Itt egy szerényebb első szezont követően, előbb egy bronz, majd 2006 tavaszán egy aranyérmet gyűjtöttek be, ezzel ismét visszakerültek az élvonalba. A másodosztályú éveknek 2013 elején az MLSZ kizáró határozata vetett véget. A Vác a Magyar-kupa negyeddöntőjére nem állt ki a Videoton ellen, majd az első tavaszi fordulóban Orosházán elszenvedett vereséget követően három bajnoki mérkőzésen sem jelentek meg, mire az MLSZ a szabályok értelmében diszkvalifikálta és két osztállyal visszasorolta a Vácot.

A közelmúlt
A Vác megvette a Dunakeszi Kinizsi indulási jogát a Pest-megyei I. osztályba, így 2013. augusztusában csaknem fél évszázad után ismét a megyei bajnokságban találta magát, a kispadon a két évtizeddel korábbi bajnokcsapat edzőjével, Csank Jánossal. A másodosztályú játékoskeret lényegében együtt maradt: Palásthy Dávid, Tányéros Gergő, Rusvay Gergő, Gulyás Gábor, Zsolnai Richárd. Ezek után nem meglepő, hogy a bajnokságot és a Pest-megyei Kupát is megnyerte a Vác, igaz a kupadöntőn jogosulatlanul szerepeltetett egy játékost, az ellenfél azonban úgy döntött, nem óvja meg a mérkőzést. A kizárás megerősítette és összekovácsolta a váci futballközösséget, a nézőszám szinte magasabb volt, mint az NB II-ben, nagy erőket mozgósított a város a feltámadás érdekében. Kiütéses győzelmek sorát aratták: Vecsés 6-0, Örkény 8-0, Hévízgyörk 9-0, Kismaros 13-0.

A Vác kiterjedt utánpótlás bázisa is együtt maradt, így 2014. őszén már ismét a harmadosztályban találjuk a Vácot, az újbóli feljutás szándékával. A harmadosztályú tagságot a Hévíz elleni osztályozón szerezték meg (3-0, 1-0). 2014. őszén az NB III. Közép-csoportjának élén végeztek, jelentős pontelőnnyel, miközben a kupában is menetelt a Vác: a 32 között a Kecskemétet verte (5-2 hosszabbítás után), igaz végül a nyolcad döntőben Kisvárdán alul maradt.                                                                                                                         

 

Utánpótlás – Vác VLSE

2017. augusztusától új vezetés vette át az utánpótlás (Vác VLSE) irányítását. Az elnök Pető Tibor, sportigazgató Baranya István, szakmai igazgató Both József lett.

 

Korábban az MLSZ utánpótlás válogatottjainál és kiemelt akadémiákon dolgozó szakemberek nagy lendülettel kezdtek munkához,  a több mint 300 igazolt játékost, 16 utánpótlás csapat, 22 edzőt (többségében volt váci labdarúgók) és 12 technikai munkatársat foglalkozató Egyesületnél. A bajnoki idény előtt átstrukturálták az Egyesületet, újjászervezték a korosztályos csapatokat, hosszú távú szakmai koncepciót dolgoztak ki. Elsődleges célként jelölték meg a tehetségek egyéni képzését, a csapatok élvonalbeli szereplését és a lehető legtöbb sajátnevelésű játékos szerepeltetését a felnőtt csapatban.  A szakmai működés, kiválasztás, sportághoz kötés érdekében - már szeptemberben – szerződést írtak alá a városi óvodákkal, általános-és középiskolákkal.

Gyere közénk focizni!
Ha szereted a labdarúgást!
Ha híres focista szeretnél lenni!
Ha barátokat, csapattársakat akarsz!
Ha te szeretnél lenni a legügyesebb!
katt ide >>>

Új stadion információk

Back to Top